Húsz játékos, húsz elülső keresztszalag-szakadás, ez az elmúlt tizenkét hónap statisztikája, ami a női futballt illeti. Telnek-múlnak a hetek, egyre közelebb kerülünk a jövő nyári világbajnoksághoz, így még inkább fájdalmas egy-egy játékos számára egy ehhez hasonló, súlyos sérülés, ez ugyanis egyet jelent a tornáról való lemaradással.
Jelenleg ezzel a sérüléssel küszködik a tavalyi szezon két legjobb játékosa, a Barcelona kétszeres aranylabdás középpályása, Alexia Putellas – akinek ezzel ugrott a nyári EB-je -, illetve az Arsenal támadója, Beth Mead is. De a legjobban Ausztráliát érintett ez a probléma, náluk ugyanis tizennyolc hónapon belül három kerettag is kidőlt. Chloe Logarzo tavaly szeptemberben, Ellie Carpenter idén májusban, a Bajnokok Ligája döntőjében, majd a múlt hónapban pedig Kyah Simon is áldozatául esett. A témával kapcsolatosan Isobel Cootes, az Optus Sport újságírója foglalkozott bővebben.
A játékosok, a szurkolók, a klubok és a válogatottak is folyamatosan keresik a válaszokat, illetve azt, hogyan is lehetne ennek a sérülésnek a kockázatát a legminimálisabbra csökkenteni, mivel a számok rendkívül aggasztó tendenciát mutatnak.
A kérdés azonban nem új keletű: a kutatások szerint a női labdarúgóknál keresztszalag-szakadásra kétszer-háromszor nagyobb esély mutatkozik, mint a férfiaknál.
A rettegett hárombetűs mozaikszónak [Anterior Cruciate Ligament, ACL – a szerk.] az áldozatai egyre csak nőnek, a világbajnokság kezdetéig pedig már csak 238 nap – vagyis valamivel több mint hét hónap – van hátra. Mead és az olyan játékosok, mint Simon nehezen épülnek fel eddig, mivel egy elülső keresztszalag-szakadásból átlagosan nyolc-tizenkét hónap felgyógyulni.
Az elmúlt egy évben több mint húsz játékos jutott ugyanerre a sorsra a világ legjobb női bajnokságaiban. Februárban a Barcelona 19 éves védője, Jana Fernández és a csapat kapusa, Cata Coll került ebbe a helyzetbe. Márciusban az NWSL (amerikai bajnokság) sztárjai kerültek sorra: Sarah Gorden és Tierna Davidson. Őket követte a PSG cseh kapusa, Barbora Votikova, majd a Lyon magyar felmenőkkel is rendelkező középpályása, Marozsán Dzsenifer is, aki a német válogatott edzőtáborában sérült meg. Júniusban szintén az amerikai ligában játszó Christen Press mellett a BL-győztes Lyon fiatal középpályása, Catarina Macario jutott erre a sorsra. Júliusban aztán folytatódott a sorozat a franciák sztárjával, Marie-Antoinette Katotóval, a már korábban említett Alexia Putellas-szal, illetve a észak-ír Simone Magillel.
Alexia a térdműtétjét követően
Az új szezon is szedett bőven áldozatokat. Szeptemberben a dán Nadia Nadim másodjára, a Bayern játékosa, Hanna Glas negyedjére, illetve a PSG új igazolása, Paulina Dudek is csatlakozott a „klubhoz”. Októberben ismét egy Bayern München-játékos, Giulia Gwinn következett a sorban, de lesérült a Tottenham támadója, Ellie Brazil és France’s Claire Lavogez is. A kör pedig Mead-del és Justine Leronddal zárult novemberben.
Mi vezethetett ide?
A sportok világában először az 1990-es években figyeltek fel a problémára, és egy, az NCAA [egy nonprofit szervezet, amely amerikai intézmények és csoportok sportolóit felügyeli Észak-Amerikában – a szerk.] által végzett tanulmány kimutatta, hogy a probléma elsődlegesen a női testben keresendő. A nők medencecsontja ugyanis szélesebb a férfiakénál, ez pedig nagyobb terhelést jelent a térdre is. Emellett a nőknek általában kisebb az izomtömegük a térdük körül, mint a férfiaknak, ami instabilitást okozhat, negatívan befolyásolva a térd kontrollját.
Felmerült annak is a gyanúja, hogy a nők és a férfiak keresztszalagja másféle módon szakad el, ezt azonban a Duke Egyetem 2018-as tanulmánya cáfolja, mely állítja: mindkét nemnél azonos ennek módja, a leggyakrabban pedig az ütközés nélküli helyzetekben következik ez be.
A vitát vezető másik válasz a női hormonok hatása lehet. Az erre irányuló kutatások szerint a relaxin hormon, mely a szöveteket célozza és elhasználja a kollagént – erősen kötődik az ilyen sérülésekhez, ez azonban a férfiaknál nem fordul elő. Más vizsgálatok összefüggést mutattak ki a magas relaxinszint és az ACL-sérülések között.
A futballcipők is szerepet játszhatnak benne? Elképzelhető! A cipők ugyanis nem veszik figyelembe a nők lábfejének és sarkának különböző formáit, valamint azt a tényt, hogy másképpen mozognak és futnak, mint a férfiak, máshogy támasztanak ki, így könnyen leragadhat a lábuk nem megfelelő helyzetben.
A menetrend is szerepet játszhat benne
A British Journal of Sports Medicine című folyóirat tavalyi tanulmánya a megelőzés és kezelés szerepére hívja fel a figyelmet. Mire gondolnak ezalatt? Főként a sportolás előtti tevékenységre, az edzésekre, a mérkőzésekre, a rehabilitációra, illetve azokra a társadalmi konstrukciókra, amelyek valószínűleg növelik a kockázati tényezőket. A fiatal lányok például jelenleg jóval kevesebbet sportolnak, mint a fiúk, ez pedig eredményezheti a kisebb izomtömeget a térd körül, mint arról feljebb már szó esett. A helyzettel tehát a legkisebb kortól foglalkozni kell, egészen a legmagasabb szintig.
Az olyan topbajnokságok esetében, mint az angol, a spanyol, a francia vagy az amerikai, ez azt jelentené, hogy sok mindent meg kell vizsgálni, például a bajnokság és az előszezon hosszát, a válogatott szünetek számát, a pénzügyi helyzetet, illetve a stábtagok számát is, akik figyelemmel követik egy-egy játékos edzését, állapotát, csökkentve ezzel a sérülés kialakulásának esélyét. Számos rajongó rámutatott már erre a kérdéskörre, megkérdőjelezve azt, hogy normális-e az ennyire rohamosan növekvő terhelés a női test számára.
A nők és a férfiak esetében az idény júliustól következő év júniusáig tart, komoly különbséget jelent azonban a válogatott szünetek száma. Az ausztráloknak idén például hatszor kellett a szezon során a válogatottjukhoz utazni, ezzel szemben a férfiaknál a világbajnokságot megelőzően csupán csak négy alkalommal. A tavalyi esztendő még nagyobb különbséget hozott, ott nyolc a négyhez képest alakult ez.
Pénzügyileg fasorban sincsenek a női csapatok
Az Optus cikkében a Tottenham férfi csapatát veszi alapul, mely a tavalyi gazdasági évben 807 millió dollárt költött a csapat működésére, a játékosok és stábtagok száma pedig meghaladta a kétszázat is, egészen pontosan 252 fővel állt fel a klub. Ezzel szemben a legutóbbi sérült, Beth Mead csapatánál, az Arsenalnál ugyanezek az adatok 7,5 millió dollár és 35 játékos, stábtag. Ha csak a játékosokra reflektálunk, akkor az Arsenal kerete 24 főből áll, Antonio Conte ezzel szemben 32 játékossal számolhat a Spurs-nél.
A csapattagok esetében 151 százalékos eltérést számolhatunk ki, a gazdasági oldal különbsége azonban ennél is magasabbra, 196 százalékra rúg.
Mindezeket vizsgálva rájöhetünk arra, mennyire bonyolult, sok összetevős helyzetről beszélhetünk. A női futball gyerekcipőben jár, ez pedig nem csak a gazdasági oldalon, hanem a sérülések számában is megmutatkozik.
