Biztosan Frenkie a megoldás a védekező középpályás posztra?

Gyakorlatilag Frenkie de Jong megérkezése óta folyamatosan téma a Barcelona szurkolók körében Sergio Busquets nyugdíjba vonulása, szerintük ugyanis az utód már megérkezett, nem kérdés tehát, hogy Sergiónak innentől kezdve háttérbe kell szorulnia. Ebben a véleménycikkben arra próbáltam rávilágítani, hogy talán árnyaltabb a kép annál, mint amire sokan előzetesen gondolnak. Ássunk is picit mélyebbre a témában. […]

Gyakorlatilag Frenkie de Jong megérkezése óta folyamatosan téma a Barcelona szurkolók körében Sergio Busquets nyugdíjba vonulása, szerintük ugyanis az utód már megérkezett, nem kérdés tehát, hogy Sergiónak innentől kezdve háttérbe kell szorulnia. Ebben a véleménycikkben arra próbáltam rávilágítani, hogy talán árnyaltabb a kép annál, mint amire sokan előzetesen gondolnak. Ássunk is picit mélyebbre a témában.

Kezdésnek tegyük félre egy picit a Frenkie-Busi témát, hogy a cikknek megfelelő alapot tudjak szolgáltatni. A héten olvastam egy remek cikket arról, hogy miben és mennyire is alakult át a Barcelona női csapatának középpályája azok után, hogy a csapat motorja, Alexia Putellas súlyos sérülést szenvedett. Jonatan Giráldez a meccsek nagy részén a Patri-Walsh-Aitana hármassal áll fel a középpályán, az elmúlt években azonban az egyedüli hatos pozícióját Patri Guijarro töltötte be, aki tökéletesen illeszkedik ehhez a poszthoz, ami a Barcelona játékrendszerét illeti, és itt most ez a legfontosabb.

Előre leszögezem, hogy Keira Walsh kiváló szűrő, nem véletlenül volt az Európa-bajnokságot nyerő angol válogatott egyik legfontosabb kulcsembere, a Barcelonánál azonban másra IS szükség van ezen a poszton, főként a labdakihozatalokra gondolok. Patri, aki Alexia szerepkörét kapta meg a csapatkapitány sérülése után, viszont nem képes azt adni a presszing ellen, amire Alexia képes, egészen egyszerűen azért, mert mások az erényei, erősségei. Giráldez ugyanis a védekező középpályást tolta eggyel feljebb, az ő helyét pedig Walsh vette át. A Barcelona így a letámadások által sokkalta sebezhetőbb, amire jó példa volt az Atlético Madrid, a Real Sociedad vagy éppen a 3-1-es vereséggel végző Bayern München elleni BL-mérkőzés is, ahol a németek valósággal megfojtották a Barcelona labdakihozatalait. Az ellenfelek egyre inkább felismerik azt, hogy a csapattal szemben így lehetnek a leginkább sikeresek, ez pedig bőven okozott kellemetlen perceket az Alexia nélkül felálló Femenínek.

Frenkie de Jong valódi erősségei

Most, hogy megadtuk az alaptézist a cikk lényegének, kiemeltük a játékosok egyéniségének, erősségeinek fontosságát, hogy mennyire kihatással tud lenni egy középpályára, a játék képére, ha nem a megfelelő játékosokra építünk adott posztokon, rátérhetünk az írás főszereplőjére, Frenkie de Jongra. Mi az, amiben Frenkie kiváló?

Fantasztikusan olvassa a játékot, nagyon gyors a labdával, kiváló a progresszív labdacipelésben, jól érkezik a kapu elé, és kiválóan egy az egyezik. Mindezeket láttuk tőle az Ajaxban, a holland válogatottnál és a Barcelonánál is.

A probléma azonban az, hogy az Ajaxnál, amikor Frenkie pályafutása talán legjobb időszakát teljesítette, nem egyedüli hatost játszott, hanem leginkább középső középpályást [Frenkie-Schöne-Donny], ahol szabadabb szerepkört kapott, fel-alá rohangálhatott a pályán, ami a leginkább illik hozzá. Voltak meccsek, amikor ten Hag 4-2-3-1-es alapfelállással küldte pályára a csapatot, ekkor Schöne és Frenkie volt a duplaszűrő két tagja, a tízes pozícióját pedig van de Beek foglalta el. De Jong ebben a felállásban is szabadabb kezet kaphatott, mivel Schöne hátul maradt és intézte a piszkos munkát, ha fogalmazhatok így. Ronald Koeman első idényében is kiválóan teljesített, rengetegszer érkezett a kapu elé, a szezont pedig 7 góllal és 9 gólpasszal zárta. Elgondolkodhatunk rajta, hogy miért nem számolt vele vajon a holland szakember sem – aki egyébként addig a pontig már jó ideje együtt dolgozott Frenkie-vel – védekező középpályásként? De említhetném Louis van Gaalt is, aki Teun Koopmeiners-t és Marten de Roont is játszatta Frenkie mellett a pivot pozíciójában.

A Barcelona 4-3-3-as rendszerben játszik a meccsek döntő többségében, a hatosnak pedig itt jóval kötöttebb, korlátozottabb a szerepe, nem közlekedhet szabadon fel-alá, így Frenkie legnagyobb erősségei közül több is eltűnne azonnal: nem érkezhetne a kapu elé, nem hozhatná fel a labdát egymaga a labdakihozataloknál, hiszen egy labdavesztés esetén nem maradna hátul senki biztosítani. A Barça azonban nem ezért a játékosért fizetett ki 2019-ben több mint 70 millió eurót, hanem azért a Frenkie de Jongért, aki megadhatja a csapatnak mindazt, amit feljebb már soroltam.

Alapvető szokásnak látom a katalánok szurkolóinál, hogy szeretik a középső középpályásokat pivotként értelmezni [Frenkie, Nico González], pedig a kettő sokban eltér egymástól, teljesen másra van szükség a két poszton, amit a cikk eleje is jól bemutat Patri és Alexia esetében.

A Barcelonának pedig Busquets helyére egy igazi hatosra van szükség, aki tényleg képes ezen a poszton játszani egy 4-3-3-as rendszerben.

Xavi régi nagy vágya a Real Sociedad játékosa, Martin Zubimendi, aki ennek remekül megfelelne, ám nemrég hosszabbított a baszkokkal 2027-ig, kivásárlási ára pedig 60 millió euróban lett meghatározva, ennyit pedig a Barcelona nem képes jelenleg fizetni egyetlen játékosért sem, bármennyire is égető fontosságú lenne.

Mi lehet a megoldás?

A nyáron óriási vitát szolgáltatott a szurkolóknál a holland játékos helyzete. A legtöbben árulásnak és butaságnak tartották volna, hogy megváljanak tőle, lévén a legjobb korban van, klasszis képességű játékos. A másik serpenyőben viszont ott van a klub gazdasági helyzete, de Jong közel 40 millió eurós fizetése, illetve az a tény is, hogy Xavi a legtöbb meccsen a Pedri-Gavi párosnak szavaz bizalmat a középpályán, így Frenkie-nek vagy marad a kispad, vagy pedig megkapja Busquets szerepét, de ott meg nem tudja az igazi performanszát hozni. A 25 éves játékos végül hajthatatlan volt a maradást illetően, így felmerülhet a kérdés, hogyan tudná a Barcelona leginkább hasznosítani de Jongot?

Jómagam Gavival rotálnám őket, illetve egy duplaszűrős rendszerben, mondjuk Kessié mellett, akinek megvan a kellő munkabírása és fizikuma ahhoz, hogy egy Schöne-szerepkört betöltsön, el tudnám képzelni őt a post Busquets-érában. Pedri itt megkaphatná van de Beek szerepkörét [Gavival váltogathatnák egymást], a két szélre pedig már adottak a nevek, ahogyan a csatár pozícióhoz is. Egy dologban azonban biztos vagyok: ha a Barcelona a 4-3-3-as rendszerben akarja folytatni a későbbiekben is, úgy nem Frenkie de Jong lesz a legjobb megoldás Sergio Busquets helyére, egészen egyszerűen azért, mert Frenkie de Jong nem védekező középpályás.

További tartalmak: