Az FC Barcelona 19 esztendős középpályása, Gavi exkluzív interjút adott a Porto elleni Bajnokok Ligája mérkőzést megelőzően a katalán La Vanguardia napilapnak. A fiatal középpályás már most kihagyhatatlan tagja a Barcelonának, emellett a most felkerülő játékosoknak is referenciának számít.
Már több mint száz meccsen léptél pályára a Barcelona első csapatában, mégis nagyon kevés interjú készült veled. Ennek mi az oka?
„Eléggé szégyenlős vagyok, jobban szeretek csak a futballal foglalkozni. Tisztában vagyok természetesen vele, hogy az idő előrehaladtával ebben a tekintetben fejlődnöm kell.”
Érzed a magad körül elszabadult rajongói jelenséget?
„Igen, észrevehető számomra is, mind az utcán, mind az Instagramon. Igyekszem ugyanakkor elszigetelni magam ettől.”
Gólt szerzel, majd mindig megcsókolod a címert. Honnan ered ez a fajta szeretet a Barcelona iránt egy Sevillában született sráctól?
„A Xavi-Iniesta fémjelezte Barcelona óta megszállottam imádom a klubot. A történelem legjobb csapatáról beszélünk. Mindig is rajongani fogok ezért a klubért.”
Nagyon fiatalon, mindössze 11 esztendősen csatlakoztál a Masiához. Féltél a változástól?
„Igen, nagyon. Emlékszem, két hónappal a költözés előtt beszélgettem a szüleimmel és elmondtam nekik, hogy félek, mert nem tudom, mi lesz velem majd ott. Ma már csak köszönettel tartozom nekik mindazért, amit akkor tettek értem. Végig hittek abban ugyanis, hogy ide kell jönnöm.”
Mitől féltél ennyire?
„Az egésztől. A La Masia.. egy ekkora akadémia. Hátra hagyni akkori életemet, a barátaimat, mindent. Egy teljesen új fejezetet kellett nyitnom az életemben.”
A végén pedig ez lett az otthonod.
„Való igaz. Az egész gyermekkoromat itt töltöttem, gyakorlatilag mióta az eszemet tudom itt élek.”
A FIFA szankciója miatt az első fél évedben nem játszhattál. Olyan lehettél, mint a ketrecbe zárt oroszlán…
Nem bírtam ki, hogy ne focizzak, számomra ez olyan, mint levegő nélkül élni. Szóval megoldottam, ahogy tudtam. Elhatároztam, hogy csatlakozom egy futsal ligához az iskolában, ahol tanultam.
Szerencsés volt az a csapat. Minden meccset megnyertetek gondolom…
„Minden meccsen 4-5 gólt szereztem. Ahogyan mondod, az összes meccsünket megnyertük, egy kivétellel. Az első meccsem a Barcelonánál egy napra esett az egyik találkozónkkal, így azt ki kellett hagynom. A régi osztálytársaim még ma is szemrehányást tesznek nekem ezért.”
Első szezonodban még a szüleiddel éltél…
„Igen, a Balmes sugárúton laktunk, de egy év után azt mondtam nekik, hogy menjenek inkább haza. Be akartam költözni a La Masiára.”
Melyik játékosokra nézel fel a leginkább?
„Főként Iniestára, de a kedvenceim között van Isco és Verratti is.”
Mit gondolsz Ansu Fati jelenlegi helyzetéről?
„Miatta újabban sok Brighton-meccset nézek. Igazi futballmegszállott vagyok, ha tehetem mindig nézem a meccseket. Különösen a Premier League-t. Több csapatot is kedvelek, leginkább a Manchester City mérkőzéseit követem. Ami Ansut illeti, az első közös napunktól kezdve nagyon jó barátok vagyunk. Nincs kétségem afelől, hogy visszaszerzi az önbizalmát és a nyáron visszatér közénk. Szeretném, ha sikere lenne, nagyon szorítok neki.”
Mindkét lábadat jól használod, fejjel is erős vagy. Van olyan aspektusa a játékodnak, amiben látod, hogy fejlődnöd kell?
„Sok mindenben léptem előre tavalyhoz képest. Jobban tudom diktálni a játékot, tudom mikor kell visszavenni, mikor jobban megnyomni. Egyre inkább ráérzek, mely labdákra érdemes elindulni, melyikre nem. Többet pihenhetek idén, kevesebb szabálytalanságot követek el, szóval több dologban is javultam.”
Ez neked vagy inkább Xavinak köszönhető?
„Xavi sokat beszélget velem, mindig próbál tanítani.”
Eléggé vehemensen játszol. Nem félsz attól, hogy egyszer megsérülsz?
„Nos, az igazat megvallva, amikor néha újra nézem a meccseimet és meglátom kívülről egy-egy szituációmat, akkor elgondolkodom és azt mondom magamban: ‘Szent Isten, hogyan juthatott ez eszembe?’. Édesanyám azonban jobban szenved ettől, mint én. Mindig félt és kéri, hogy ne csináljam ezeket, mert megijesztem. De végül is ez a futball.”
Keménynek játékosnak tartod magad?
Inkább harcosnak. A végsőkig küzdök, és ez nem fog soha megváltozni.
Tavaly Madridban aziránt kampányoltak, hogy túlságosan kemény játékos vagy. Eljutott ez hozzád? Mennyire zavart?
„Tisztában voltak ezzel, de nem zavart. Xavi segített ebben is, nem érdekel, hogy néhányan mit gondolnak vagy mondanak rólam.”
Nehezen viseled a vereséget…
„Nos, az akadémiában akadémistaként még rosszabb voltam. Bármelyik edzőm igazolná ezt…”
Miért, mit csináltál? Nem jó dolog, ha bele tudsz törődni a vereségbe…
„Tegyük fel, hogy eléggé rosszul éreztem magam emiatt, és az edzésen lévő csapattársaim fizettek érte. Nem ott voltam gondolatban, rosszul éreztem magam a vereség miatt.”
Mire lennél képes a Barçáért?
„Bármire. Bármit megtennék ezért a klubért.”
A nyáron az igazolások miatt sokan már kint láttak a kezdőből. Most már senki sem vitatja a helyedet…
„Nagyon bízom magamban, ez rendkívül fontos. Xavi pedig ugyancsak sokat beszélget velem, mindig próbál tanítani, ezt pedig nagyra értékelem. Az edzőm elvégre a történelem egyik legjobbja volt a posztomon.”
Hiába vagy még csak 19 éves, máris referenciaként szolgálsz a feltörekvő játékosok, például Lamine Yamal számára.
„Kis koromban nem gondoltam volna, hogy ez így történik majd. Tökéletesen átérzem a helyzetüket. Engem Busi és Jordi támogatott, nagyon fontos volt számomra, így átérzem a most felkerülő srácok helyzetét is. Igyekszem bátorítani és megnyugtatni mindegyiküket.”
Melyik játékost csodálod leginkább a jelenlegi csapatból a profizmusáért?
„Frenkie de Jongot.”
Észrevehető a pályán a hiánya?
„Hogy a fenébe ne. Pedrié szintúgy.”
És de Jong esetében két évig pletykálták, hogy távozhat…
Ideges is voltam miatta, nem akartam, hogy elmenjen, ezt pedig elmondtam neki is. Hála az égnek, hogy még velünk van…
Tavaly megnyertétek a bajnokságot, idén pedig eljött az idő, hogy jól teljesítsetek a Bajnokok Ligájában.
„A lehető legmesszebb kell eljutnunk. Mi vagyunk a Barcelona, nem tehetjük meg, hogy nem teljesítünk. Az egyik legfőbb álmom, hogy megnyerjem a Barcelonával a Bajnokok Ligáját. Ha nem is az idei szezonban, de egyszer igen. Azt hiszem minden Culé erről álmodik.”
Hány gólt szeretnél idén szerezni?
„Iván de la Peñával, a képviselőmmel arról beszéltünk, hogy céluzzuk meg a tízet. Kettő már megvan van ebből.”
Egyelőre keveset próbálkozol messziről…
„Ez tény. Tisztán kell látnom magam előtt a kaput, ebben fejlődnöm kell, bátrabbá kell válnom.”
El tudod magad képzelni egész pályafutásod alatt a Barcelonában? A mai futballban ez szinte elképzelhetetlen.
„Bárcsak így lenne… Boldogabb sehol máshol nem leszek, annyi biztos.”
