Messi: Az európai pályafutásom véget ért

Az argentin támadó a hétfői Aranylabda-gálát követően nyilatkozott a franciáknak több témáról is.

A Barcelona legendás argentin támadója, Lionel Messi nemrég nyerte meg pályafutása vélhetően utolsó, nyolcadik aranylabdáját, melynek kapcsán a francia L’Equipe készített vele interjút. A franciák kérdezték Messit a tavalyi világbajnokságról, a nyári átigazolásáról, illetve a jövőről is szót ejtettek.

„Különleges volt a világbajnoki finálé, mindenki óvatos ilyenkor az óriási tét miatt, nekünk azonban sikerült kivételes 80 percet lehoznunk, uraltuk a meccset, Franciaország azonban gólt szerzett, majd gyorsan egyenlített is. Akkor egy más mentális állapotba kellett kerülnünk, hiába gondoltuk azt, hogy a mérkőzést nézve megérdemelt lett volna a sikerünk a rendes játékidőt tekintve.”

Arra a kérdés, hogy Mbappé második gólja után átfutott-e a fején, hogy megismétlődik vele a 2014-es döntő:

Nem, ez eszembe sem jutott. Bíztunk magunkban. Meg voltam győződve arról, hogy világbajnokok leszünk, történjen bármi is. Aztán megszereztük a harmadikat és elhittem, hogy vége van, megvan a meccs, világbajnokok leszünk, mert már kevés idő maradt hátra. A franciák azonban ismét gólt szereztek, majd Emi óriásit védett. Minden nagyon gyorsan történt, nehéz volt jól átlátni már az eseményeket, minden jött egymás után…

A győzelem pillanatairól is beszélt a támadó.

„Ezernyi dolog kavargott a fejemben. Nehéz megmagyarázni az akkori érzéseimet. Mindenképpen üzenni akartam a családnak a lelátón, megtaláltam őket és csak annyit kiabáltam nekik: „Ez az, megcsináltuk!”. Sokáig vártam erre a pillanatra. Egész életemben keményen küzdöttem ezért az álomért. Nem csak az enyém volt ugyanakkor, hanem a családomé, a barátaimé és egész Argentínáé. Amikor felállították az emelvényt, nem hittem el, hogy ez nekünk készült, hogy világbajnokok vagyunk. Ez volt az első alkalom, hogy megérinthettem ezt a legendás kupát, és azonnal meg akartam csókolni. Ki akartam élvezni ennek minden pillanatát.”

A döntőbe vezető úton az argentinok megütköztek a hollandokkal is, mely mindig egy pikáns összecsapásnak számít. Nem volt kivétel ez sem, a pályán és azon kívül is összecsaptak a felek.

„Már a mérkőzés előtti nyilatkozataik is eléggé ellenszenvesek voltak, különösen van Gaal megszólalásai a sajtótájékoztatón, amit mi is láttunk… Aztán a meccsen szintén eléggé inkorrekt módon viselkedtek, főleg a büntetőknél. A meccs után pedig úgy akarták beállítani minket, mint akik az egész kialakult helyzetről tehettek. Persze a feszültség nagy volt, ilyen helyzetben mindenki másként viselkedik, mint egyébként szokott.

„A Weghorst-nak történő odaszólásom a mérkőzés után? Ez annak köszönhető, ami a meccs előtt és közben történt. Túl sokat beszéltek. Bevallom, nem szeretem így látni magamat, de nagyon feszült voltam, ekkor pedig bármi megtörténhet…”

„Két évet töltöttem Párizsban, ez idő alatt sok mindent történt, voltak jó és voltak kevésbé szép pillanatok. Ez az időszak azonban már a múlt, ahogyan azt többször is említettem, most már csak a pozitív emlékek vannak a fejemben, két bajnoki címet nyertünk, odaigazolásom előtt a Lille volt a bajnok, nekünk azonban sikerült kétszer is elhozni a kupát. Ezen kívül remek barátokat szereztem Párizsban, ráadásul az ottlétem során nyertem meg a világbajnokságot.”

A nyáron Messi közel állt ahhoz, hogy visszatérjen nevelőegyesületéhez, a Barcelonához, végül azonban erre nem kerülhetett sor.

Nyáron az elsődleges célom végig az volt, hogy hazatérjek, új Barcelonában szerettem volna játszani, majd onnan visszavonulni, ahogyan arról mindig is álmodtam. Ez azonban sajnos nem volt lehetséges, ezért döntöttünk az Inter Miami mellett. Sok ajánlatot kaptam, különböző megkereséseket, köztük több európai csapattal, Szaúd-Arábiából is kerestek, a családommal azonban a Miami mellett döntöttünk, és elégedettek is vagyunk ezzel, jól érezzük magunkat itt.

„Az európai karrierem ezzel lezárult. Hála Istennek, rendkívüli időszakot tölthettem el Európában, mindent megnyertek, amiről valaha is álmodtam. Most elhatároztam, hogy Amerikába igazolok, és nem hiszem, hogy valaha is visszatérek még játékosként Európába. Természetesen hiányozni fog a Bajnokok Ligája és a spanyol bajnokság, mert itt különleges meccseket játszhat az ember… Én azonban már kiélveztem ezt, nem érzem magamat frusztráltnak amiatt, hogy ezt most már nélkülöznöm kell.”

„El kell ismerni, hogy Haalandnak hihetetlen szezonja volt. Rengeteg gólt szerzett, megnyerte a Bajnokok Ligáját és triplázott a Manchester City-vel. Biztos vagyok benne, hogy egyike lesz azon játékosoknak, akik a jövőben rendszeresen ott lesznek az Aranylabdára esélyesek között. Azon sem lepődnék meg, ha a következő egy-két évben már ő nyerné.”

„Ami Mbappét illeti, neki is nagyon jó szezonja volt, közte egy kiválóan sikerült világbajnoksággal, melynek döntőjében majdnem sikerült a triplájával elvenni tőlünk a kupát. Számomra ő továbbra is egy olyan játékosnak tűnik, aki bármelyik évben megnyerheti ezt a díjat, mivel egyértelműen ott a világ szűk elitjében.”

„Meddig lehet képes még játszani? Nos, jól érzem magam. Mindig azt mondtam, hogy nem tekintek a távoli jövőbe, napról napra haladok. Nem tudom sajnos, meddig fogok tudni még focizni. Addig akarom folytatni ezt, ameddig azt érzem, hogy tudom csinálni, hogy élvezem, amikor már a testem nem engedi számomra ezt, úgy átértékelem a jövőmet. Erre csak az idő tud választ adni.”

A 2026-os világbajnokság? Nem szeretnék még ezen gondolkodni, túl messze van. Nem az a lényeg, hogy mindenképpen ott legyek, hanem, hogy élvezzem, amit csinálok, hogy jól érezzem magam, hogy segíteni tudjak a csapatnak. Mindenki tudja hány éves leszek akkor már, meglátjuk, hogyan érzem magam, nem lesz egyszerű, de meglátjuk…

További tartalmak: